|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 124 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-124 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Darvas-Kozma József 2000. december 4.Dec. 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta, a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes-plébános mondta. Mindketten kitértek arra, hogy a moldvai csángómagyarságra mint embertársainkra kell tekintenünk, érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. A szentmise előtt Ádám Gyula Csángósors című fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Művelődési Házában. Rendhagyó könyvbemutatón Ferenczes István Duma-István András költészetét méltatta. Délután a megyei kulturális központban a csángó-ügy aktuális kérdéseiről szerveztek fórumot. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsőrekecsinyi hagyományőrző csoport közös produkciója zárta, ezt moldvai magyar táncház követte. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsőrekecsinyiek, akárcsak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok is. /A csángókért szólt a harang. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./2001. január 21.2000. december 31-én tartották meg Csíkszeredában a magyar államalapításra emlékező millenniumi ünnepséget a Szent Kereszt plébánián. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az emlékezők a plébánia épületének homlokzatára erősített, Szent István királyt ábrázoló bronz domborművel kívántak az államalapító szent király előtt tisztelegni. Dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök és Darvas Kozma József plébános leplezte le. /Csúcs Mária: Ezer év Nagyasszonyunk oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./2001. március 1.Csíkszeredában Darvas-Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt templom plébánosa, hívei támogatásával új templomot kíván építtetni a régi mellé, a deszkatemplom helyére. Az új, millenniumi templom terveit Makovecz Imre műépítész készítette, a kivitelezési munkálatok az idén aug. 1-jén kezdődnek. /Sarány István: Makovecz Imre tervei alapján. Új katolikus templom épül Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./2001. május 19.Háromszéken tartotta meg máj. 16-án bemutatkozó összejövetelét az RMDSZ új platformja, a kereszténydemokrata mozgalom. Tiszteletbeli meghívottként jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Frunda György szenátor, és Kelemen Kálmán, a RMKM országos elnöke, Kozma Darvas József csíkszeredai főesperes, az RMKM alelnöke. Markó Béla úgy ítélte meg, hogy az RMDSZ egységének megőrzése közepette az érdekvédelmi szervezet keretein belül lehetőség teremtődik - a szélsőségeket kivéve - minden tisztességes politikai áramlatnak a megnyilvánulásra. A kereszténydemokrata mozgalom háromszéki színre lépése is ezt példázza. Markó Béla utalt az úgynevezett státustörvény körüli állásfoglalásokra, úgy értékelve, hogy túllicitált viták dominálnak, holott a két kormány közötti párbeszéd útján való nézetkülönbség felszámolására kellene jobban összpontosítani. Kozma Darvas József a keresztény értékek szerepét emelte ki. Kelemen Árpád a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom történetéről, eredményeiről és elvárásairól beszélt. A jelenlévők Puskás Bálint szenátor javaslatára koordinációs bizottságot választottak, amely előkészíti a megyei kereszténydemokrata mozgalom szervezeti felépítését, a formai megalakulást. /Flóra Gábor: Háromszéki zászlóbontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./2003. szeptember 8.Szent Kinga tiszteletére szentelték fel szept. 6-án a Csíkszeredához tartozó Szécsenyben a korábban a belvárosból lebontott, a csíkszeredaiak által deszkatemplomként ismert egyházi hajlékot. A Csíkszeredához tartozó, az utóbbi időben egyre jobban benépesedő telepnek mindmáig nem volt temploma. Az 1981-ben épült deszkatemplom közelében 2001 őszén tették le a Milleniumi templom alapkövét, az építkezési munkálatok előrehaladtával azonban elkerülhetetlenné vált a deszkatemplom lebontása. Az eredeti elképzelések szerint ezt a múzeumkertben kívánták elhelyezni, ám ott nem sikerült helyet biztosítani számára. A deszkatemplom Borbély Gábor főesperes-plébános idejében épült. "Amikor 1981-ben el akarták venni az egyház kertjét, néhány nap alatt felépítették a templom lábazatát, azzal érvelve, hogy a bérmálás miatt van erre szükség - tájékoztatott Darvas-Kozma József esperes. - Ezután a kommunista hatalom már nem mert hozzányúlni, és végül sikerült teljesen körbedeszkázni. Így szolgálta a híveket idén júliusig." /Balázs Ildikó: Elköltözött hajlék. Újraszentelték a katolikus templomot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./2004. május 11.Garda Dezső gyergyói képviselő a napokban törvényjavaslatot tett a parlament asztalára, amelyben kérte: a történelmi magyar egyházak kapjanak a szórványtelepüléseken állami támogatást. Az előbbi kormányzat még 1999-ben hozott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely különleges státust adott Hargita és Kovászna megyében a román ortodox egyháznak, emlékeztetett Garda Dezső. Ennek megszavazását akkor az RMDSZ meg a kisebbségi képviselők és szenátorok próbálták megakadályozni, végül a többség mégis megszavazta. A törvénytervezet történelmi igazságtalanságot szüntetne meg. Garda elmondta, hogy az ötlet Darvas-Kozma József csíkszeredai plébánosé, aki egyben a főegyházmegye szórványbizottságának titkára is. /Román Győző: Támogatást a szórványban működő egyházaknak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 11./2004. december 16.Az egyik szemem sír, a másik nevet, írta a Postafiók rovatban Darvas-Kozma József. Nevet, „mert a magyar kormány jelen vezetői a legmagasabb csúcsra jutottak, a nemzet-megtagadás csúcsára.” „A népszavazást megelőzte az a közel félévszázados nemzetgyilkos kommunista-ateista erőszakszervezet, amely a magyar emberből a „jobb részt" kiölte.” Magyarországon a kormányzó pártok a gyomorféltést hívták elő az idős és a szegény rétegből. Ezért lett ilyen a december 5.-i végeredmény. A népszavazásnak mégis lett 50% feletti „igenje". /Darvas-Kozma József, Csíkszereda: Egyik szemem sír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2005. január 12.Hargita megye újonnan kinevezett prefektusa, Strujan Constantin első hivatalos sajtótájékoztatóján bejelentette: a román anyanyelvű, nem ortodox vallásúak számára szeretné elérni, hogy legyenek anyanyelvű misék. Ezzel kapcsolatosan Tamás József római katolikus segédpüspök elmondta, hogy 1997-es kinevezése óta nem kapott hivatalos felkérést a román nyelvű misék bevezetésére. Arról, hogy hány román anyanyelvű katolikus hívő van Csíkszeredában, arról külön kimutatása nincs az egyháznak. Darvas Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt Plébánia vezetője szerint a prefektus hatáskörének túllépéséről van szó, ez az egyház belügyeibe való beavatkozás. /(Daczó Dénes): Sem a püspökségre, sem a plébániákra. Nem érkezett hivatalos kérés román misék tartására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./2005. március 2.A szórványban működő egyházak állami támogatásáról szóló törvénytervezetet dr. Garda Dezső parlamenti képviselő már a múlt évben három változatban is benyújtotta, de a képviselőházban csak a múlt héten került napirendre. Az első változatot a tavaly mindkét házban megbuktatták, az RMDSZ-től sem kapott megfelelő támogatást. A második változatot a szenátus elfogadta. A harmadik változatot levették a napirendről, mert társszerzője, Kedves Imre már nem képviselő, tehát a második változat maradt fenn. Garda Dezső a törvénytervezet szövegét Kozma Darvas József csíkszeredai esperessel, valamint Vetési László lelkésszel egyeztette. Az új kormány megalakulása után a képviselőház pénzügyi bizottsága leszavazta a törvénytervezetet, és Mona Musca miniszter asszony is ellene érvelt. Az RMDSZ frakcióülésen tettek cinikus megjegyzéseket, de Garda jelezte, hogy tervezetét egyeztette Jakubinyi György érsekkel és Papp Géza református püspökkel is. Amikor napirendre került a törvénytervezet, Nastase ülésvezető nem Gardának adott elsőként szót, ahogy kellett volna, hanem a pénzügyi bizottságnak, amely a tervezet elutasítását javasolta. Ezután beszélt a képviselőházban Garda. A Nagy-Románia Párt frakcióvezetője kifejtette, hogy itt a román nemzeti egyház ellen indul egy ravasz támadás. A törvénytervezet napirendre tűzése előtt Garda komoly lobbit folytatott, végül a liberálisok kiálltak a törvénytervezet mellett. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet a szórványegyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2005. május 19.A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) megalakulása 15. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervezett, mely a múlt hét végén kezdődött el Csíkszeredában és Csíkszépvízen. A rendezvényt a Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesvárott, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen folytatják. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy a csíkszeredai rendezvényen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, és Sagyebó László főosztályvezető. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben üdvözölte a rendezvényt. Bálint-Pataki József, miután Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üdvözletét tolmácsolta, kijelentette: Szükség van az erdélyi magyar politikában a kereszténydemokrata mozgalomra, illetve a kereszténydemokrata értékrendre. Darvas Kozma József alelnök előadásában a keresztény egyházak véleményét fogalmazta meg a kereszténydemokrácia közéleti hasznáról, Puskás Bálint szenátor az RMKDM-nek a parlamenti munkához való hozzájárulásáról, Koncsag László börtönlelkész arról szólt, hogy „hogyan segítheti a kereszténydemokrácia a rács mögötti és a rácson kívüli lelki raboknak a gyógyulását”. /Mózes Edith: 15 éves a romániai magyar kereszténydemokrácia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./2005. október 8.A volt Talajjavító Hivatal (OIF) egykori igazgatója, a 2002-ben elhunyt Vécsey László mérnök tiszteletére emléktáblát avattak fel október 7-én Csíkszeredában. Az emléktáblát Darvas Kozma József római katolikus esperes szentelte fel, aki magyar és román nyelven mondott imát az elhunyt lelki üdvéért. /Vécsey Lászlóra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./2005. november 2.Több mint egy esztendeje jelent meg az Egyházközségi Apostol. A hetilapot a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia adja ki. Tulajdonképpen a lap újraindításáról döntött egy évvel ezelőtt Darvas-Kozma József plébános, c. esperes, hiszen hatvan évvel ezelőtt, 1947-ben Antal József csíkszeredai plébános indította útjára az Egyházközségi Apostolt. Az akkori lapot 1948 augusztusában betiltották a kommunista hatóságok. A hetilap „születésnapján” a szerkesztők találkoztak az olvasókkal. /Szondy Zoltán: Egyéves múlt az Egyházközségi Apostol. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./2005. november 28.A csíkszeredai Csángó Napok rendezvénysorozatai közül talán az idei volt a legsikeresebb – összegezte Borbáth Erzsébet, a csángó kultúra népszerűsítését szolgáló esemény egyik szervezője. A moldvai csángó magyar gyermekek csíkszeredai, erdélyi taníttatásában jelentős szerepet vállaló pedagógus szerint az idei megbeszélésekre nem telepedett rá a politika. November 26-án a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában csángó diákok csángó költők verseiből szavaltak, majd a Tanulók Háza Borsika gyermeknéptánc-együttese moldvai táncokat mutatott be. A Moldvai csángó diákok Csíkszereda középiskoláiban témájú szakmai eszmecserén a 46 moldvai csángó magyar diák csíkszeredai oktatásában szerepet vállaló intézmény képviseletében számoltak be sikerekről, keresték a gondokra a megoldást. Ferenczes István költő ismertette az általa vezetett Hargita Kiadóhivatal csángó témájú kiadványait. /Sarány István: A csángó kultúrát népszerűsítő rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./ Bemutatták a Iancu Laura-Benedek Katalin szerzőpáros: Magyarfalusi emlékek című könyvét és a Moldvai Magyarság című folyóiratot. Darvas Kozma József esperes szerint a magyar misék erőltetése helyett kezdetben a magyar irkára van szükség, hiszen a magyar misék bevezetésének csak akkor van értelme, ha ezt a moldvai csángók is értik. Ehhez pedig magyar óvodák, iskolák kellenek. /Daczó Dénes: Csángókért szólt a harang. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2005. december 6.Levélben fordult a megyei önkormányzathoz és a felcsíki katolikus papokhoz Darvas Kozma József csíkszeredai plébános, címzetes esperes, ebben a megyei tanács által az egyházaknak kiutalt pénz elosztási módját kifogásolta. Az elmúlt években a törvény alapján az egyházak kaptak támogatást. 98 000 katolikus él Alcsíkon és Felcsíkon, négyezer valahány református, ezerszáz unitárius és 74 evangélikus, hétezer valahány ortodox. Arányosan a katolikusokat 88 százalék illette volna meg, nem 50 százalék alatti összeg, amit adtak. Borboly Csaba alelnök terjesztette elő a különböző vallási felekezetek támogatására szánt összegekről szóló tervezetet. Szokásjog, hogy minden évben egy-egy régió egyházai kapják a pénzt. Ebben az évben Csík került sorra. Az egyházvezetők úgy értesültek, hogy 2 milliárd lej szétosztásáról van szó, közben év eleji költségvetésben csak 1,2 milliárd lejt hagytak jóvá. Ugyanakkor az operatív vezetőség úgy döntött, hogy az ortodox egyház részére is kell fordítani az összeget, mert ahhoz, hogy Bukarestből a magyar egyházak részére tudjanak igényelni támogatást, gesztust kellett tenni. Ezért az összeg 10 százalékát az ortodox egyháznak adták, a többit az egyházvezetők egyezségével arányosan osztották szét. /Takács Éva: Az egyházaknak szánt pénz elosztásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./2005. december 18.Több száz érdeklődő gyűlt össze december 5-én Csíkszeredán a Millenniumi templomban. Darvas Kozma József esperes-plébános Gyermekhangra című verskötetét Borbáth Erzsébet tanárnő mutatta be. (Cs. M.): Könyves Mikulás. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 18./2006. május 3.A Hargita Megyei Ifjúsági Napokat lezáró konferencián május 2-án előadást tartott többek között Kötő József, az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára; Darvas Kozma József esperes-plébános, valamint fiatal szociológusok és ifjúsági szervezetekben tevékenykedők. Az előadások témái a fiatalok szabadidős tevékenységeit, fiatal közéleti tisztségviselők problémáit érintették, nem utolsósorban részletesen szó esett arról is, hogy az egyház miként járul hozzá a felnövekvő generáció szabadidős tevékenységeihez. A konferenciát követően három kategóriában osztottak ki díjakat. Annak függvényében, hogy melyik település mekkora összeget fordít ifjúsági tevékenységekre, az ifjúságbarát település első helyezettje Csíkmadaras, második Gyergyószárhegy, harmadik pedig Csíkszentimre lett. A legeredményesebb ifjúsági szervezet első díját a Szentmihály-Ajnád-Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) kapta, második helyen a Csángó Ifjak Középloki Közössége végzett, míg a harmadik helyen a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület és a Concordia Egyesület osztozott. A közösségért kiemelten tevékenykedő fiatal díj első helyezettje a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, a második díjat megosztva a gyimesközéploki Gellért Adél és a gyergyószentmiklósi Sándor Piroska kapták, a harmadik díjat pedig a balánbányai Kovács Róbert érdemelte ki. /Orbán Ferenc: Ifjúsági díjakat osztottak ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./2006. május 5.Ifjúsági szervezetek tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. Huszonöt ifjúsági civil szervezet képviseltette magát azon a szakmai találkozón, melyet a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság (DJT) szervezett Sepsiszentgyörgyön. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke beszédében elmondta, az önkormányzatnak kihívást jelent, milyen módon építi ki kapcsolatrendszerét az ifjúsági civil szervezetekkel. Szakács István, a két hónapja megalakult Sepsibükszádi Ifjúsági Egyesület (SIE) vezetője szerint jó a kapcsolat a polgármesteri hivatallal, támogatásukkal jött létre a SIE is. Székely István, az Ifjúsági Keresztény Egylet (IKE) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke szerint teljes mértékben élvezik az önkormányzat támogatását. Tischler Ferenc, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetője közölte, a legközelebbi találkozó kevésbé formális környezetben zajlik. Az aktív csíkszeredai fiatalok szabadidejükben a szórakozóhelyeket látogatják – derül ki abból a szociológiai felmérésből, amelyet a konferencián bemutattak Csíkszeredában. A fiatalok jelentős része a tévékészülék előtt tölti szabadidejét, és ez szinte kiszorít minden más szabadidős tevékenységet. Az ifjúságnak szentelt konferencia a fiatalok életének számos más vonatkozását is érintette. „Nem egymással, Európával vagyunk versenyben” – fogalmazta meg üzenetét a fiatalokhoz Kötő József, az Oktatási Minisztérium államtitkára. A fiatalok cselekvési kedvét elveszik a sikertelen pályázatok, ezek könnyítését kérte Darvas Kozma József csíkszeredai esperes. /Domokos Péter: Fiatalok és helyhatóságok: elindult valami? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./2006. szeptember 12.A Hargita Népében /szept. 9./ Forró-Erős Gyöngyi lendült támadásba. Megkezdődik az óvoda, és meg kell akadályozni, hogy ott keresztény értékrendről még heti 20 percben se essen szó! Az újságíró azt állította, hogy nincsen összhang a vallásórák tananyaga és a tanterv között. A keresztény szülők, amikor a keresztséget kérik gyermekeik számára, azt is vállalják, hogy vallásosan nevelik őket. Miért baj az, ha hetente egy nap húsz perc keretében bibliai történetről is hall az óvodás? A hittankönyvekben nincs szó fenyegetőzésről. – Ne akarják az egyházainkat visszataszítani ismét a sekrestyébe, ahogy azt a diktátor tette, írta Darvas-Kozma József plébános. /Darvas-Kozma József plébános: Tanúságul hívom Csíkszeredát! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./ Előzmény: Forró-Erős Gyöngyi: Nincs összhang. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9.2006. szeptember 13.Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői. A papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét. „A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény szerint az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is. Katolikus hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá. A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását. „A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” /Lukács János: Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./2006. december 4.„Miután a MÁÉRT szünetel, ezért ez egy olyan testület, amely a párját ritkítja, hisz a határon túli magyarság és az anyaország találkozását most mi képviseljük” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Sólyom László köztársasági elnök a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat második ülését Budapesten. Az első konferenciát májusban hívta össze a magyar államfő, a határon túli közösségeket foglalkoztató problémakörök azonosítására. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a konferenciasorozat civil kezdeményezés, tehát a politikai pártok ki vannak zárva, úgyszintén a hivatalok is. A délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és ausztriai meghívottak mellett Erdélyből Bodó Barna politológus, Darvas-Kozma József plébános, Péntek János nyelvész és Vetési László református lelkész vett részt. Magyarországról Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, Gereben Ferenc szociológus, Kolláth Anna nyelvész és Szarka László történész. Az Identitás-megőrzés tömbben és szórványban címmel rendezett konferencia a sajtó kizárásával zajlott. Az elhangzottakról a Köztársasági Elnöki Hivatal adott ki közleményt. A dokumentum szerint az előadók egyetértettek: az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe, és az asszimilációval szemben az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Hangsúlyozták, a Kárpát-medencei magyarságon belül többszázezren élnek szórványban, olyan körülmények között, ahol az identitás megőrzése különösen nehéz. A résztvevők szerint az egyes régiók igényeihez igazodó átfogó szórványstratégia és támogatási rendszer kidolgozása nélkül a szórványosodás tovább terjedhet. Sólyom elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túliakkal való törődést. /Guther M. Ilona: A határon túli magyarokkal tanácskozott Sólyom László. Autonóm módon integrálódni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük lelkészek, nyelvészek, szociológusok. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére. /Farcádi Botond: MÁÉRT-pótló konferencia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./2007. január 21.Kerüljön előtérbe a háttér címmel szervezte meg szórványpasztorációs konferenciáját Csíkszeredában az erdélyi főegyházmegye szórványbizottsága. A tanácskozáson az egyházmegye szórványtelepülésein szolgáló plébánosok, az érsekség főtanfelügyelője, gazdasági igazgatója és érseki helynöke vett részt. A főegyházmegye 80 szórványplébániájának helyzetjelentését Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános, a szórványbizottság titkára ismertette. Míg a székelyföldi megyékben az egyházközségek az önkormányzatoktól is kapnak segítséget, addig a szórványplébániák kevésbé számíthatnak helyi költségvetési támogatásra. A szórványközösségekben a legtöbb gondot az anyagiak hiánya okozza. Sok közösségnél hiányzik a helyben lakó lelkipásztor, hitoktató, a megfelelő hittanterem. Az egyházi épületek állaga is egyre romlik. Az erdélyi főegyházmegyében a papok több mint 10 százaléka dolgozik szórványban. Tófalvi Géza segesvári lelkész elmondta, hogy egyházközsége többszörösen is szórványban van: nyelvi és felekezeti szempontból is. Az anyaegyházközségben, Segesváron, a hívek többsége kétnyelvű. Az egyházközség másik problémája a hívek egyre fogyatkozó száma. A segesvári anyaegyházközséghez tartozó településeken: Erzsébetvároson, Héjjasfalván, Fehéregyházán, Sárpatakán, Hidegkúton azzal kell szembesülni, hogy belátható időn belül kihalhatnak ezek a magyar katolikus közösségek. A felsorolt problémákkal küzdenek a protestáns gyülekezetek is, derült ki Vetési László református lelkész előadásából. A konferencián Bakó Béla ferences szerzetes a liturgia fontosságáról, Böjte Csaba a szórványiskolákról, Horváth István marosújvári plébános a szórványban zajló hitoktatásról tartott előadást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szórványban ilyen eredményeket elérni, Böjte Csaba dévai ferences hangsúlyozta: „Amit teszünk, vidáman kell tegyük!” „Azt hiszem, nem számolgatni kell az embereket, hanem szeretni! Jézus Krisztus nem azért küldött, hogy én leltározzak, hányan vagyunk és hányan nem, hanem szeretettel öleljük át, akikkel közösségben vagyunk. ” Böjte Csaba olyan karácsonyi misét is mondott már, hogy senki nem volt a templomban. Árpád-kori templom volt ez Kackón, helyben lakó hívő már nincs abban a közösségben. /Csúcs Mária: Kerüljön előtérbe a háttér. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./2007. február 12.Komoly változások várhatók az erdélyi magyarság életében, politikai, oktatási, közösségi önszervezése terén, tömbvidéken és szórványban, hangzott el a Jelen és jövő Hunyad megyében elnevezésű február 10-i, szombati dévai szórványkonferencián. A gondok feltérképezése került előtérbe. A soron következő aradi kongresszus célja az RMDSZ hatékonyabbá tétele, mindenekelőtt a számonkérés kidolgozása révén, hangsúlyozta Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. A Hunyad megyei magyarság messze legjelentősebb megvalósítása, a Téglás Gábor Iskola a szórványoktatás koronája. Létszám-gondok miatt azonban a megyében 4 magyar iskolai tagozat került a felszámolás szélére. Hosszas ellenségeskedés után a vulkáni 5–8. osztályok egyesülnek a szomszédos Lupénnyal, szögezte le Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Petrozsényban és mindenekelőtt Vajdahunyadon fel kell tölteni a létszámot. Magyar gyerekek ugyanis vannak még, csak a magyar iskolák felé kell irányítani őket. Amennyiben segítségre van szükség, számíthatnak a Geszthy Ferenc Társaságra, szögezte le Varga Károly elnök. Valamennyi Hunyad megyei magyar iskolai tagozat megerősítése a cél. Darvas Kozma József, a gyulafehérvári érsekség szórvány-bizottságának elnöke népfőiskolák létesítését javasolta, amelyek a székelyföldi példa szerint hozzájárulhatnak a szülők nemzeti öntudatának erősítéséhez, s közvetve gyerekeik magyar iskolába irányításához. Vetési László, a kolozsvári református püspökség szórvány-felelőse pedig az úgynevezett lámpástervet javasolta: olyan szórvány településeken, ahol egyáltalán nincs magyar iskola, a parókián történjen a nemzeti kultúra ápolása. A lámpásprogram már be is indult Hunyad megyében, leglátványosabban Rákosdon. /Chirmiciu András: Gyökeres változások előszele? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./2007. május 16.A magyarországi piarista rend képviseletében Urbán József piarista tartományfőnök és a rend két tagja /Sárközi Sándor és Kállay Emil/ a napokban tett látogatást a Csíkszeredában, arra a döntésre jutottak, hogy a Márton Áron Gimnázium gazdasági épületét birtokba véve, a következő tanévtől kezdve bekapcsolódnak az ifjúság oktatásába. A nagy múltú piarista tanítórend Magyarországon mintegy 365 éve működik, Erdélyben először Besztercén telepedtek le 1717-ben, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Medgyesen, az Arad megyei Szentannán, ahonnan 1788-ban áthelyezték rendházukat Temesvárra, ott 160 éven át tanítottak a piaristák, Kolozsváron 1776-tól. „A határ közelében még működnek egykori piarista iskolák, azokat testvériskolai kapcsolatokkal tudjuk segíteni, hisz közel vannak a mostoha anyaországhoz. Székelyföld azonban távol van, ugyanakkor nagy tömbben él és küszködik ott a magyarság. A csíki-medence ráadásul zömében katolikus. Ezért tájékozódtam, hogy van-e szükségük piarista munkálkodásra. Darvas-Kozma József esperes-plébános hívott a legerőteljesebben bennünket, piaristákat. Így talált a két szándék egymásra Csíkszeredában” – mondta Sárközi Sándor piarista atya, akit rokoni szálak is fűznek Csíkhoz, édesanyja itt született. A következő tanévtől kapcsolódnának be a gimnáziumok diákjainak keresztény szellemben való oktatásába, együttműködnek a Sapientia – EMTE lelkészségével. /Antal Ildikó: Piaristák fognak tanítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./2007. augusztus 14.Nyílt konfliktus alakult ki a Gergely István plébánost marasztalni akaró csíksomlyói hívek, valamint a katolikus egyház erdélyi hierarchiája között, valamint azért, mert Czirják Árpád kolozsvári kanonokot hívei akarata ellenére áthelyezni kívánja a gyulafehérvári érsekség, óhatatlanul felmerül a kérdés: miért nem találkozik a katolikus egyház szolgáló gyakorlata a hívek igényeivel?A lap szerint méltatlan hangot használt Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános nyílt levelében, amikor kioktatta ki a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolának és Papnevelő Intézetnek a Babes–Bolyai Tudományegyetembe való betagolása ellen szavukat emelő híveket. A Krónika szerint az egyházi hierarchia nem készült fel híveinek közéleti aktivitására, továbbá Gergely István vagy Czirják Árpád a hitükre hivatást építettek, olykor szembekerülve azokkal, akik a hitet csupán a kánonok megtartásának gondolják. /Bakk Miklós: Hit és hivatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./2008. május 16.Római katolikus segédpüspöki hivatal építését tervezik a csíkszeredai Millennium templom mögötti területen, hogy az ideiglenes megoldás helyett saját székhelyet kapjon Tamás József segédpüspök. Darvas Kozma József, a Szent Kereszt-plébánia esperese elmondta, a kilenc évvel ezelőtt kinevezett segédpüspöknek a Szent József-kápolna papi otthonában – mely nyugdíjas papok számára készült – tudtak szállást és irodát biztosítani, mivel nem állt rendelkezésükre más ingatlan. Jakubinyi érsek óhaja volt, hogy Csíkszeredában legyen segédpüspök, aki az érsek nevében teljes jogú megbízatással bír. A segédpüspöki palota tervezői Makovecz Imre és Bogos Ernő. /Székely Zita: Székhely a segédpüspöknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2008. december 4.Közpénzzel támogatott törvénytelenség? címen a Hargita Népe november 6-án félretájékoztatta a napilap olvasóit. Törvénytelenséggel vádolta meg egyrészt a csíkszeredai Szent Kereszt-plébániát, Darvas-Kozma József esperest, másrészt Csíkszereda tanácsát. A Hargita Népében megjelent írást rosszhiszemű támadásnak tartják, olvasható a Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége állásfoglalásában. /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./ A Hargita Népe szerkesztősége válasza szerint az állásfoglalás hemzseg a valótlanságokról. A templom kerítésének javítását 2006-ra befejezték, olvasható. Valójában az építkezési engedély nem vonatkozott a műemléklistán külön szereplő kerítésre. A város egykori tisztségviselőinek síremlékei a műemlékvédelem tárgyát képezik. A lap nem szándékozott ellenséges cikket írni. /A Hargita Népe szerkesztősége: Hazudni bűn…= Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./2009. augusztus 3.A történelmi Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg augusztus 1-jén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójáról. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Ezzel is kifejezik Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és honvédei szabadságharcát, és hangsúlyozta, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke kijelentette: a nyergestetői csata biztosít arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben. Egyed Ákos kolozsvári történész a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a székelységnek erőt kell meríteni saját múltjából. /Közös megemlékezés Nyergestetőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre. Kopjafát avattak és zászlót adtak át. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, a két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános a román hatalom kisebbségellenes magatartására hívta fel a figyelmet. /Huszárt toboroztak a Nyerges-tetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./2010. május 6.Magyartanár kényszermunkán (Ópra Benedekre emlékezünk)103 éve született néhai tanárunk Kézdiszárazpatakon, paraszt származású pedagógusszülőktől. Az elemi iskolát a szárazpataki felekezeti katolikus iskolában végezte, ahol papok és kántortanítók nevelték hitre, Isten, Haza és embertársak szeretetére. A középiskolát Kézdivásárhelyen a Római Katolikus Gimnáziumban végezte, ahol 1926-ban érettségizett. Egyetemre a mai Babeş—Bolyai Tudományegyetem elődjébe jelentkezett francia—magyar—román szakra, ahol 1932-ben megszerezte tanári oklevelét, majd Párizsban ösztöndíjasként tökéletesítette franciatudását. Pályafutását Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában, a római katolikus gimnáziumban kezdi el, majd Szilágysomlyóra kerül, ezután visszatér Csíkszeredába. Innen az 1948-as államosítás után Brassóba költözött, és ott tanított magyar irodalmat a Fémipari és Elektrotechnikai Középiskolában. Az iskolák megszüntetése után, 1955-ben a mai Áprily Lajos Líceumban tanít. A Brassói EMISZ /Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége/ megalakulásakor, mely egy időben történt az 1956-os eseményekkel, fiatal diákok, értelmiségiek, munkások tanácsokat kértek Ópra Benedek tanárunktól azzal a nem titkolt szándékkal, hogy beavassák őt tevékenységükbe. Ő válaszként csak annyit tanácsolt: ,,Fiaim, hogyha a magyar kultúra érdekében teszitek, akkor vonjátok be a széles értelmiségi és szakmunkás fiatalokat is. Tudjátok meg, akkor hal ki egy nemzet, ha feladatának teljesítéséhez nem hozza világra a megfelelő embereket." Ez volt tanárunk bűne, aminek alapján 25 évi kényszermunkára, teljes vagyonelkobzásra és tízévi polgári jogvesztésre ítélték azon hamis váddal, hogy rendszerellenes bűncselekményt követett el. A kényszermunkán nem kímélve gyenge egészségét, állandó jelleggel bátorította, oktatta, nevelte a körülötte levő magyar fiatalokat, hirdette a szabadulás hitét még bilincsbe verve is. Sok hányattatást követően, hatévnyi börtön letöltése után 1964-ben közkegyelemben részesült. Távozáskor azonban szigorúan meghagyták, hogy minden, ami történt a hat év alatt a kényszermunkán, titok maradjon, és nem folytathatta tanári tevékenységét sem. Csak mint kétkezi munkást lehetett alkalmazni. Élete végéig továbbra is gerinces székelymagyar emberként oktatta, tanította magánúton a fiatal nemzedéket Csíkszeredában, valamint soha el nem felejtett szülőfalujában, Kézdiszárazpatakon. Tagadhatatlan, hogy a munkatábori körülmények, a végtelenül rossz bánásmód aláásta Ópra Benedek egészségét, és így szívgyengeséget, infarktust kapott, ami 1978. november 25-én a halálát okozta. Halála után 13 évvel a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád post mortem kitüntetésben részesítette, és 1956-os emlékéremmel jutalmazta. Életútját Kovács Erika az Igazság szolgája című kötetében írja le tényszerűen, melyben volt tanítványai, sorstársai, barátai is megszólalnak. Annak bizonyítására, hogy valóban az igazság szolgája volt, álljanak itt ezek az idézetek: ,,Ópra Benedek tanárunk bátorságban, példás életben, a szenvedés viselésében, hűségben messze megelőzött bennünket, igaz székely ember volt, küzdelme egy szebb és igazabb jövőért folytatott harcra hív." ,,Kemény, következetes, igaz ember, aki felelősséget érzett a rábízott ifjúságért." ,,Szigorú tanár volt, megkövetelte a tudást, és arra nevelt, hogy a székelynek tudásán, műveltségén keresztül kell felülmúlnia az elnyomókat, mert csak így tud fennmaradni." ,,Nem soviniszta szellemben beszélt, oktatott, de mindig azt mondta, hogy kisebbségben csak úgy lehet megmaradni, ha lesznek értelmiségiek, akik kézben tudják tartani, segítik a népet." 1948-ban a csíkszeredai végzős tanítványokhoz így szólt: ,,Az élet esetlegességében ez az iskola jelentette számotokra elsősorban a férfiélet alapját, a kötelességteljesítés komolyságát. Az emlékezés percében gondoljatok arra, hogy népünk egyik legrégibb iskolájának voltatok tanulói, amelyben hosszú századokon át kérges tenyerű édesapák és munkától, szüléstől elnyűtt édesanyák gyermekei voltak a ti elődeitek. Emlékezzetek vissza a csíki székelység nagy iskolájára." ,,Légy hűséges népedhez, az élet semmilyen csábítása el ne tántorítson tőle! Öröme legyen az örömöd, bánata neked fájjon a legjobban, jogtalanságát és szegénységét el ne tűrd. Emlékezzél gyermek- és ifjúkorod napjaira, kísérjen a tiszta lelkiismeret, a csíki havasok csendje, kicsi erdei tisztások békés derűje." Mi, 1954-ben végzett növendékei, a Brassói Fémipari Technikum volt tanulói közeli kapcsolatban álltunk a mi Benci bácsinkkal, aki négy éven keresztül oktatott és nevelt. Mindenben magunkévá tesszük élete útját, jellemét, hazaszeretetét és közösségi munkásságát. Szelleme örökké élni fog bennünk, amit a kézdiszárazpataki I—VIII. osztályos Ópra Benedek-iskola kertjében elhelyezett emlékkopjafával fejeztünk ki 2006-ban. Hogy feledésbe ne merüljön, 2010. május 8-án 9.30 órakor a csíkszeredai régi katolikus temetőben (a vasútállomás mellett), néhai tanárunk síremlékénél szintén emlékkopjafát avatunk n. t. Darvas Kozma József csíkszeredai esperes úr áldásával. A megemlékezésre tisztelettel meghívjuk volt sorstársait, diákjait, barátait és tisztelőit. ID. LŐRINCZ ISTVÁN Kovács Erika: Az igazság szolgája /Kézdiszárazpatak, 2006/ Magánkiadás Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. június 30.Az RMKDM szélesebb konzultációt szorgalmazA hatalomba kerülő RMDSZ-képviselők elfeledkeznek azokról, akik oda küldték őket Eppur si muove, és mégis mozog, nem a Föld, hanem a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik volt alelnökének, Puskás Bálint alkotmánybírónak a lelkiismerete. Megmozdult és a nyugdíjasok millióinak az érdekében döntött úgy, nem engedi, hogy meggondolatlan kormányhatározatok még nagyobb nyomorba döntsék őket, mint amilyenben találhatók, nyilatkozta a Népújságnak Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke. Elmondta, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az RMDSZ-ben működő platformja, a Kereszténydemokrata Társulat vezetői már a viták elején, a vásárhelyi nyilatkozatban a mellé a vélemény mellé szegődtek, amely megengedhetetlennek tartja a nyugdíjasok megnyomorítását. Véleménye szerint a közvélemény elítéli, hogy az RMDSZ szenátorai és képviselői nem annak a fogadalomnak megfelelően cselekedtek, amely szerint a közjót fogják szolgálni, és ilyen fontos döntések előtt, a belső demokrácia szellemében, nem operatív bizottsági döntésre lett volna szükség, hanem rendkívüli SZKT-ra, vagy akár rendkívüli kongresszusra. Az RMKDM vezetése, dr. Bárányi Ferenc politikai alelnök, Darvas Kozma József szociálpolitikai alelnök, Zsombori Vilmos megyei önkormányzati alelnök, Hajdú Gábor, Nagy Benedek és mások egybehangzó véleménye, hogy bár politikai megfontolásból tették, meggondolatlan cselekedet volt ilyen körülmények között továbbra is a kormányban maradni, mert a hosszú távú következmények súlyosak lesznek az RMDSZ-re nézve. Kelemen Kálmán kijelentette: sajnos, ismét bebizonyosodott, hogy a hatalomba kerülő RMDSZ- képviselők néhány hónap után elfeledkeznek azokról, akik oda küldték őket, és nem hajlandók a választókkal tárgyalni, hanem hatalmi pozícióból lekezelik őket, és egy szűk testületben döntenek sorskérdésekről. Az RMKDM vezetői szerint nagyobb lelkiismereti odafigyeléssel kellene gondolni azokra az immár kinevelt fiatal RMDSZ-es politikusokra, akikre sokkal szebb jövő várt volna, ha ezeket a döntéseket nem kényszerítik rájuk. Ugyanakkor úgy vélik, szükség lenne egy higgadt, belső önvizsgálatra, felmérni, ki hol hibázott, és végre felvállalni a felelősséget, bármilyen pozícióban legyen az, aki ezeket a döntéseket erőltette, sugallta vagy elnézte és eltűrte. Az elnök szerint arra sem ártana odafigyelni, hogy az RMKDM még mindig rendes tagja a Kereszténydemokrata Internacionálénak, amelynek most két fontos ülése következik, az egyik Marokkóban, a másik Dubajban, ahol államelnökök, kormányfők fognak azon dolgozni, hogy a válság negatív hatásait kisebbre csökkentsék, de a mozgalom szavazati joggal való részvétele attól függ, hogy az RMDSZ hajlandó lesz-e kifizetni az elmaradt tagdíjat. Mint mondta, nem kellene sutba dobni, főleg a jelenlegi romániai körülmények között egy olyan kapcsolatrendszert, ami tekintélyt ad az RMDSZ-nek, s nem ártana, ha hagynák, hogy az RMKDM képviselje az RMDSZ-t a nemzetközi találkozókon. Felrótta, hogy az RMKDM-t nem hívták meg a Magyarország kereszténydemokrata miniszterelnök- helyettesével való találkozóra, pedig hozzájárulhattak volna annak sikeréhez. Végül kijelentette: "A jövő évi kongresszusunkon felmérjük, mit kell tennünk, hogy politikusaink komolyan vegyék és olyan felelősséggel vállalják a munkájukat, amilyenről Puskás Bálint alkotmánybíró tett tanúságot." Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2010. szeptember 13.A második bécsi döntés évfordulója Csíkszeredában(MTI) – Csíkszeredában lovas felvonulással emlékeztek meg arról, hogy a hetven évvel ezelőtt létrejött második bécsi döntés értelmében Észak- Erdély visszatért Magyarországhoz – olvasható a székelyhon.ro hírportálon. A beszámoló szerint szombat délelőtt megkoszorúzták a kivonuló román katonák által agyonlőtt Kopacz Béla sírját a csíktaplocai temetőben. A megemlékezés a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) csíkszeredai szervezetének rendezésében válhatott valóra. A Mátyás Huszáregyesület jóvoltából lovas felvonulással emlékeztek jelképesen a magyar honvédség bevonulásának napjára. A menet élén egy délceg fehér paripa jelképezte a magyarság mitológiai fehér lovát. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Székelyföld volt, Székelyföld van és Székelyföld lesz, viszont ez mindazokon múlik, akik itt képzelik el életüket, gyermeket nevelnek, és magyarul beszélnek hozzá. Mi a magyar újjászületés 70. évfordulóján követelhetjük azt, amit nekünk 1918-ban Gyulafehérváron ígértek, követelhetjük azt, hogy a magyar emberek fölött magyar ajkúak döntsenek” – fejtette ki többek között a város első embere. Az ünnepségen beszédet mondott Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője, Vitéz Benkő Emőke és András Endre csíkszéki huszárőrmester. A történelmi egyházak képviseletében jelen volt és szólt a hívekhez Darvas Kozma József római katolikus plébános, Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor. Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
